Második videónk: a Beszélő a génmanipuláció módszertanáról
Az ANIMA Csoport Beszélőnk videósorozatának második adása a génmanipuláció és a génsebészet körüli közkeletű félreértésekkel foglalkozik. A téma különösen időszerű, hiszen a tudományos kommunikációban gyakran találkozunk leegyszerűsített, esetenként félrevezető narratívákkal. A videóban Beszélőnk pontosítja a génállomány-átalakítással kapcsolatos közhelyeket. A korszerű módszertan nem a tulajdonságok mechanikus kiválogatásán és összeillesztésén alapul. A 2020-as évek elején jutottunk arra…
Bemutatkozott a Beszélőnk — új videósorozat indul a kutatócsoport munkájáról
Az ANIMA Csoport örömmel jelenti be, hogy új kommunikációs kezdeményezés keretében elindítottuk a Beszélőnk videósorozatát. A sorozat célja, hogy közérthető formában mutassa be a kutatócsoport tevékenységét, a mögöttes tudományos megfontolásokat, valamint a bioszférához és a természeti rendszerekhez fűződő szakmai álláspontunkat. A Beszélő egy olyan közvetítő szerepet tölt be, amely lehetővé teszi a kutatócsoport egységes hangú…
Megújult az együttműködési keretszerződés a Pannon Bioszféra Alapítvánnyal
Az ANIMA Csoport örömmel jelenti be, hogy a Pannon Bioszféra Alapítvány (PBA) 2026-2029 közötti időszakra szóló támogatási keretszerződése aláírásra került. Az együttműködés megújítása lehetővé teszi kutatócsoportunk számára, hogy folytassa a Morfológiai Integrációs Program (MIP) és az Adaptív Neurofunkciós Térképezés (ANT) keretében megkezdett munkát, valamint új irányokat nyisson a mesterséges intelligencia által támogatott genetikai modellezés területén.…
Új mikroszkópos képalkotási modul érkezett a laborba
Az ANIMA Csoport megkezdte az új, nagyfelbontású spektrális mikroszkóp tesztüzemét.Az eszköz az eddigieknél érzékenyebben képes követni a gyorsan változó sejtdinamika mintázatait, különösen a reaktív integrációs zónákban.A pilot mérési szakaszban három kutatási projekt vesz részt, köztük a 17. generációs adaptív szövetrétegeket vizsgáló alprogram is.
Szakmai workshop az adaptív morfológiai modellekről
A csoport belső szakmai műhelymunkán ismertette legújabb eredményeit az ökológiai terhelésre reagáló fenotípusok vizsgálatában. A prezentációk fókusza a gyors környezeti változásokhoz való alkalmazkodás mesterséges modellezése volt.A workshop zártkörű volt, de összefoglaló anyag készül a partneregyetemek számára.
Új együttműködés indul a Biokémiai Tanszékkel
Az ANIMA Csoport és az ELTE Biokémiai Tanszék közös kutatási programot indít a sejtek közti jelátviteli sajátosságok feltérképezésére. A projekt elsődleges célja az ún. „████████-████████████” sejtválaszok vizsgálata, különös tekintettel a külső stimulációra adott mikrodinamikai mintázatokra.Az együttműködés várhatóan három évig tart, és több publikációt is eredményez majd.
Terepi megfigyelési program indulása (2024. március)
Kutatócsoportunk megkezdte a terepi megfigyelési programot, amely lehetővé teszi az adaptív viselkedési minták tanulmányozását kontrollált laboratóriumi környezeten kívül. A program részletei belső használatra korlátozottak.
A.M.O.R. keretrendszer – zárókonferencia
Az ANIMA Csoport hivatalosan lezárta az A.M.O.R. (Adaptív Morfológiai Optimalizációs Rendszer) keretrendszert illető kutatásokat. A 2021-ben indult projekt eredményei jelentős mértékben hozzájárultak az adaptív biológiai modellek fejlesztéséhez, és az ehhez tartozó publikációkat egy konferencia keretén belül prezentálták az ANIMA Csoport kutatói. A hároméves kutatási ciklus során szerzett tapasztalatok alapján a kutatócsoport új irányokat határoz meg…
Megfigyelési jegyzet (2022. november)
A 17. generációs kevert szövetrétegek vizsgálata során ismét megerősítést nyert, hogy az ún. exogén sejtcsoportok nem klasszikus fagocitózissal közelítik meg az idegen struktúrákat. Ahelyett, hogy bekebeleznék őket, a minták minden esetben a Bojtor–Tellmann erőtér-reakciót aktiválják, amelynek hatására az idegen test mikroszkópos és spektrometriás tartományban egyaránt detektálhatatlanná válik. A jelenség 0,8 másodpercnél gyorsabb időskálán zajlik le,…
Sajtóhírek és aggodalmak
A közösségi médiában és egyes „alternatív kutatói” körökben időről időre felbukkannak állítólagos „budapesti kriptidekről” szóló beszámolók. Kutatócsoportunk álláspontja egyértelmű: ezek a jelenségek a kollektív szorongás és a vizuális pareidolia jól dokumentált megnyilvánulásai. Az ún. „Lámpás Ember” vagy hasonló városi legendák nem biológiai entitásokra, hanem pszichoszociális mintázatokra utalnak. A fényviszonyok, az elvárás-alapú észlelés és a narratív…